Településtörténet

Vas Megye legkisebb települése az országhatáron fekszik, az Alpokalja közepesen tagolt, teraszos dombsági területének déli részén. Hegyközség jellegű települt falu, egy kialakult utcával, a többi ház szétszórtan épült.

Források először 1361-ben említik, ekkor Gasztoni Zeles Balázs volt a puszta birtokosa. A XIV.sz. elején János király a neki tett szolgálatokért Medvest Mikebudai Soós Ferencnek és Szecsődi Tarródi Péternek, a minor kancellária conservátorának adományozta. XVI. század közepén a Batthyányak tűnnek fel Medves birtokosai között.

Lakói részt vettek abban a parasztfelkelésben, amely az elviselhetetlen jobbágyterhek és a kizsákmányolás miatt robbant ki Vas Megye délnyugati határszélén. A mozgalom több mint két éven át 1763 végétől 1766. januárig tartott.

Lakói főleg német anyanyelvűek voltak. 1787-ben 166 lakója német jobbágy és zsellér. 1880-ban 296 lakosa közül 251 német anyanyelvű, 1941-ben még 367 lakosából 344 volt a német, akik az e környéki hienc nyelvjárást beszélték. Nemesmedves leépülése Trianon után kezdődött meg, de a népesség vészes fogyását a második világháború következményei indították meg, és a rendszerváltozásig folyamatosan tartott. A népességcsökkenés oka az elvándorlás és a kitelepítés volt. Trianon után egyetlen falu volt a Németújvári járásból, mely Magyarország területén maradt. 

A település, illetve környéke volt az a hely, ahol a II. világháború végéhez közeledve, a hazánkon átvonuló szovjet csapatok Magyarország területét elhagyták. A „felszabadulás” emlékére 1985-ben történelmi emlékhelyet alakítottak ki. Mementóként egy szovjet T34-es harckocsit állítottak talapzatra, mellette a megyék által felajánlott kopjafákat láthatjuk, amelyeket a velemi faragó tábor művészei készítettek. Néhány méterrel odébb kisparkot alakítottak ki esőbeállóval és tűzrakó hellyel. Szélén állítottak fel egy hasított alumínium harangot, amely a békét jelképezi.

A község északi végén 1997-ben kis kápolnát emeltek. A fő út melletti, régóta működő forrást 1997. november 2-án, a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére, Vándor-forrás névre keresztelték. Az emléktáblát Nemesmedves Önkormányzata és a Hegyek Vándorai Turista Egyesület állította.

Az intézmény nélküli község 1967-ig Rába(Vas)Szentmihályhoz, 1967-1985-ig Rátóthoz, majd ismét Vasszentmihályhoz tartozott. 2005. január 1-től Rátót-Rábagyarmat Községek Körjegyzőségéhez csatlakozott. 2013. március 1-től Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal látja el a település közigazgatási feladatait.